szemelytanusitas ped

A DOKUMENTUM LETÖLTHETŐ PDF FORMÁTUMBAN IS.

Alapszabály

 
A MAROVISZ Alapszabálya
az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
a változásokkal egységes szerkezetben, elfogadva a 2016.01.18-án megtartott
Közgyűlésen

1. A SZÖVETSÉG NEVE

Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség
Rövidített neve: MAROVISZ
Angol nyelven: Hungarian Association for Nondestructive Testing
Német nyelven: Ungarischer Verband für zerstörungsfreie Prüfung

2. A SZÖVETSÉG SZÉKHELYE

1191 Budapest, Üllői u. 206.
A Szövetség törvényességi felügyeleti szerve:
A civil szervezet működése felett az ügyészség – a 2011. évi CLXXV törvényben, valamint a
Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint
törvényességi ellenőrzést gyakorol.

3. A SZÖVETSÉG CÉLJA

A Szövetség létrehozatalának az a célja, hogy tagjai szakmai és érdekképviseleti tevékenységét összefogja a következő területeken:

  • érdekegyeztetés, érdekvédelem,
  • szakmai információs tevékenység,
  • szakmai közreműködés szabványosításban,
  • szakmai képzések szervezése, lebonyolítása, a szakmai kultúra javítása,
  • a vizsgálószemélyzet képzésének és tanúsításának magasabb szakmai színvonala érdekében kifejtett tevékenység,
  • szakmai képviselet nemzetközi szakmai szervezetekben.

A Szövetség, a fenti céljai elérése érdekében

  • összegyűjti és összehangolja tagjai véleményét, a tagságot érintő szakmai és egyéb kérdésekben,
  • közvetíti a tagság megfogalmazott és összehangolt véleményét a döntéshozóknak,
  • dolgozik az anyagvizsgálók kedvezőbb szakmai, jogi és gazdasági környezetének, jogi szabályozásának megteremtése, valamint a speciális szakmai igények érvényre juttatása érdekében,
  • segítséget nyújt a tagoknál folyó szakmai munka fejlesztéséhez a nemzetközi tapasztalatok, az új eredmények elterjesztésében, átvételében,
  • jártassági vizsgálatokat szervez,
  • személytanúsítási tevékenységet folytat,
  • kiadja az Anyagvizsgálók Lapja folyóiratot,
  • szakmai konferenciákat, bemutatókat és tanfolyamokat szervez, írott szakanyagokat ad ki
  • a szakmai tevékenység elismerésére díjat alapít és adományoz,
  • képviseli a roncsolásmentes anyagvizsgálók érdekeit a hazai és külföldi társszervezeteknél.

4. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

A Szövetségnek – az egyesületként történt bejegyzésre tekintettel – egyaránt lehetnek
természetes és jogi személyek a tagjai.
A Szövetségnek csak az a természetes személy lehet a tagja, aki betöltötte a 18. életévét, polgárjogi cselekvőképessége nem korlátozott, továbbá a MAROVISZ céljaival egyetért és a jelen Alapszabályt magára nézve, kötelezőnek elfogadja.
A Szövetségnek csak azok a Magyarországon bejegyzett jogi személyek lehetnek a tagjai, akik a MAROVISZ céljaival egyetértenek és a jelen Alapszabályt magukra nézve, kötelezőnek elfogadják.


5. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI, A TAGSÁGI VISZONY

5.1. A TAGOK JOGAI

A tagok, jogi személyek esetében meghatalmazott képviselőik jogosultak arra, hogy

    • részt vegyenek a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
    • részt vegyenek a Szövetség Közgyűlésén,
    • részt vegyenek a Szövetség Elnökségének, valamint a Számvizsgáló Bizottság és a Szakmai Etikai Bizottság tagjainak, azaz a Szövetség tisztségviselőinek megválasztásában,
    • részt vegyenek a közgyűlési határozatok meghozatalában,
    • tisztségre válasszák őket,
    • részt vegyenek a Szövetségi bizottságok és más szervek munkájában,
    • véleményt nyilváníthassanak, javaslatot tehessenek a Szövetséget érintő bármely kérdésben,
    • részt vegyenek a szakmai tevékenység elismerését célzó díjazott kiválasztásában,
    • a Szövetség jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző határozatainak a megsemmisítését kezdeményezzék a Szövetség felügyeleti szervénél, illetőleg kérhetik a bíróságtól a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését,
    • igénybe vegyék a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokat, a szakmai érdekképviseletet,
    • gazdasági tevékenységük során jelezhessék azt, hogy tagjai a Szövetségnek, de csak azon személyek és szervezetek hivatkozhatnak a Szövetségre, mint támogatóra, akik a Szakmai Etikai Kódexben foglaltaknak eleget tesznek.

5.2. A TAGOK KÖTELESSÉGEI

A tagok kötelesek

    • az Alapszabályt betartani,
    • az Alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítását elősegíteni,
    • a Szakmai Etikai Kódexet betartani,
    • elfogadni és tevékenységük során figyelembe venni a Szövetség illetékes szervei (Közgyűlés, Elnök, Elnökség) által hozott döntéseket,
    • fizetni a Közgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat,

A tagok nem veszélyeztethetik a Szövetség céljainak megvalósulását.

 
5.3. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

5.3.1 A tagsági viszony a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A Szövetségbe való belépési szándékot az Elnökség nyilvántartásba veszi, majd a belépés elfogadásáról a Közgyűlés határoz. A Közgyűlésnek a belépést elfogadó határozatának időpontjától a belépő tag vehet részt a Szövetség munkájában.


5.3.2 A tagsági viszony megszűnik

    • a természetes személy elhalálozásával, kilépésével,
    • a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, kilépésével,
    • a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, vagy
    • a tag kizárásával.

A tagok  az Elnökhöz vagy az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphetnek a Szövetségből. A kilépő, vagy kizárt tag, sem a befizetett tagdíj visszatérítésére, sem a gazdasági tevékenységből keletkezett vagyonból rá eső rész kifizetésére nem tarthat igényt.

A Közgyűlés, az Elnökség javaslata alapján, kizárhatja azt a tagot, aki

    • nem teljesíti az Alapszabályban foglalt kötelezettségeit,
    • olyan magatartást tanúsít, amely a Szövetség tekintélyét, szakmai hírnevét jelentősen csorbítja vagy veszélyezteti (ide tartozik különösen a Szakmai Etikai Kódexben lefektetett viselkedési normák megsértése).

5.3.3 A tag kizárása:

A tagnak jogszabályt, a Szövetség alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, továbbá olyan magatartása, amely a Szövetség tekintélyét, szakmai hírnevét jelentősen csorbítja vagy veszélyezteti (ide tartozik különösen a Szakmai Etikai Kódexben lefektetett viselkedési normák megsértése), a Közgyűlés - bármely tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
A kizárási eljárást – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az Elnökség folytatja le. Az
eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az Elnökség dönt.
A tagot az eljárás megindításáról írásban, postai tértivevényes küldemény útján értesíteni kell. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait az elrendeléstől számított 8 napon belül közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait a Közgyűlés elé terjeszthesse, illetve a kizárásról határozó Közgyűlésen előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az
indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban, postai tértivevényes küldemény útján közölni kell.
A Közgyűlés által meghozott kizáró határozattal szemben a tag a Ptk szabályai szerint - a
jogszabályban meghatározott bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül.
Az Elnökség – Közgyűlés határozata nélkül is – megszüntetheti annak tagságát, aki 12
hónappal az esedékesség után sem fizeti meg a tagdíjat. Az Elnök köteles a tagot e döntés meghozatala előtt írásban, postai tértivevényes küldemény útján, 15 napos határidő tűzésével felhívni a tagdíj befizetésére. A felhívásnak tartalmaznia kell a kizárásra, mint jogkövetkezményre történő figyelmeztetést. A fizetés elmulasztása esetén az Elnökség - az Elnök javaslatára - a tagot kizárhatja.

Ezen döntést a Közgyűlésen be kell jelenteni.

6. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

A Szövetség szervei a következők:

    • Közgyűlés,
    • Elnökség,
    • Számvizsgáló Bizottság,
    • Szakmai Etikai Bizottság,        
    • szakmai bizottság(ok).

 

6.1. KÖZGYŰLÉS

6.1.1 A Szövetség döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége. A
Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    • a Szövetség megalakulásának, megszűnésének, szétválásának, valamint más Szövetséggel való egyesülésesének kimondása,
    • az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Szakma Etikai Kódex elfogadása, módosítása,
    • a tisztségviselők, úgymint az Elnökség, a Számvizsgáló Bizottság és a Szakmai Etikai Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása,
    • a Szövetség évenkénti költségvetésének jóváhagyása,
    • az Elnökség, a Számvizsgáló Bizottság és a Szakmai Etikai Bizottság évenkénti beszámoltatása, évi munkájuk elfogadása,
    • a tagsági díj évenkénti megállapítása.
    • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
    • a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    • a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
    • a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
    • döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, az alapszabály vagy a közgyűlés határozata a közgyűlés hatáskörébe utal, és
    • a végelszámoló kijelölése.

6.1.3 A Közgyűlés összehívása

Az éves (rendes) Közgyűlést a Szövetség elnöke hívja össze. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Szövetség elnökének a Közgyűlést össze kell hívnia akkor is, ha

    • a bíróság elrendeli,
    • a tagok egytizede, a cél és ok megjelölése mellett,
    • a felügyeleti szerv, írásban indítványozza,
    • a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
    • a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
    • a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

A Közgyűlést a Szövetség elnöke a meghívó – személyes átadás, vagy olvasási visszaigazolással ellátott elektronikus levelezi rendszer részeként elektronikus értesítés vagy postai, tértivevényes küldemény - küldésével hívja össze. A meghívót a Közgyűlés időpontját megelőzően legalább 20 nappal kell a tagok részére elküldeni.
A meghívó akkor tekinthető kézbesítettnek, ha a postai tértivevény tanúsága szerint a címzett, vagy a küldemény átvételére jogosult más személy a küldeményt átvette, illetőleg, ha a küldemény "nem keresete" jelzéssel érkezett vissza, illetve az elektronikus visszaigazolás megérkezett.


A meghívónak tartalmaznia kell

  • a Szövetség nevét és székhelyét;
  • a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
  • határozatképtelenség esetén a megismételt Közgyűlés helyét és időpontját, azon figyelmeztetéssel együtt, miszerint a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdések tekintetében és a megjelentek számára tekintet nélkül, határozatképes,
  • a Közgyűlés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 5 napon belül a tagok és az Szövetség szervei a Szövetség elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Szövetség elnöke jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Szövetség elnöke nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A tagokat a meghívó elküldésének szabályai megfelelő alkalmazásával írásban, értesíteni kell a kiegészített napirendről.
A Közgyűlést a Szövetség főszabályként a székhelyén tartja, de jelen Alapszabály
felhatalmazza a Szövetség elnökét, hogy a székhelytől eltérő helyre hívja össze a Közgyűlést, tekintettel a tagok magas létszámára.
Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a Közgyűlést akkor lehet megtartani, ha a Közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a Közgyűlés megtartásához. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6.1.4. A Közgyűlés vezetése, határozatképesség

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele (50% plusz egy fő) jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképtelenség esetén megismételt Közgyűlés kell tartani. A megismételt Közgyűlés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. Ez a megismételt Közgyűlés, az eredeti napirendben szereplő kérdések tekintetében és a megjelentek számára tekintet nélkül, határozatképes, amennyiben ezen körülményre a tagok figyelmét - a határozatképtelenség miatt megismétlendő közgyűlés helyének és időpontjának meghatározásával együtt, - az eredeti meghívóban felhívták.

6.1.5 Határozathozatal

A tagok a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt
szavazás esetén is szavazategyenlőség alakul ki, úgy a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Szövetség tisztségviselőit a Közgyűlés titkos szavazással, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségével, azaz több mint 50%-os aránnyal választja. Több fordulós választás esetén a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapottak kerülnek megválasztásra.

A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges a Szövetség Alapszabályának módosításához.

A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és két, a közgyűlés által
megválasztott tag hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal vagy tagtokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, a Közgyűlés összehívásánál felsorolt módon postai vagy elektronikus úton közli.

6.2. ELNÖKSÉG

Az Elnökség 7 főből áll: Elnök, Alelnök, elnökségi tagok.
Az Elnökség tagjait a Taggyűlés választja meg a következő módon:

    • Az Elnökség tagjait a Taggyűlés öt évre választja meg, úgy hogy először az Elnök, majd az Elnökség többi tagjának a megválasztása történik.
    • A megválasztott elnökségi tagok - megválasztásukat követően - Alelnököt választanak maguk közül.
    • Az Elnökség tagjainak újraválasztása nincs korlátozva.

Amennyiben az Elnök feladatainak ellátásában tartósan gátolva van, vagy lemond, az Alelnök veszi át az elnöki jogköröket, a legkésőbb fél éven belül összehívandó tisztújító Taggyűlésig.
Amennyiben az elnökségi tagok sorából egy, vagy több tag kiválik, az Elnökség működőképességének megőrzése érdekében tagot vagy tagokat hívhat be. A kooptált tagot vagy tagokat a Taggyűlésnek egy éven belül tisztségében vagy tisztségükben meg kell erősítenie.

Az Elnök

    • képviseli a Szövetséget a hatóságokkal, a jogi, illetve a természetes személyekkel történő tárgyalásokon, ügyintézéseken,
    • összehívja a Taggyűlést,
    • az éves ülésterv alapján rendszeresen összehívja a Szövetség Elnökségét,
    • vezeti és szervezi a Elnökség munkáját,
    • irányítja és ellenőrzi a Szövetség tevékenységét,
    • munkáltatói jogkört gyakorol a Szövetség alkalmazottai tekintetében, a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint,
    • intézkedik, dönt a Taggyűlés, vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,
    • tevékenységét a taggyűlési és elnökségi határozatok alapján szervezi,
    • egy személyben jegyzi a Szövetséget.

Az Alelnök
Helyettesíti az Elnököt annak távollétében, vagy meghatározott időtartamra szóló írásos megbízása alapján és ezen időszak alatt az elnöki jogköröket gyakorolja.

Az Elnökség tagjai
Rendszeresen és tevékenyen részt vesznek:

    • a Szövetség feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
    • a határozatok elkészítésében és meghozatalában,
    • a Taggyűlés és az Elnökség határozatainak, valamint a felügyeleti szerv utasításainak

végrehajtásában, illetve végrehajtásának ellenőrzésében.

A Szövetség Elnökségének feladata és hatásköre

Az Elnökség tagjai jogosultak és kötelesek a Szövetséget érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslataikat, észrevételeiket az Elnökség elé terjeszteni.
Az Elnökség minden tagja felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve, ha valamelyik elnökségi tag ellenvéleményét írásban is kinyilvánította.
Két Taggyűlés között az Elnökség vezeti a Szövetség munkáját. Az Elnökség munkájáról évente legalább egyszer köteles beszámolni a Taggyűlésnek.
Az Elnökség kiemelt feladata:

    • a Szövetség tevékenységének irányítása,
    • az éves program, a munka- és ülésterv kidolgozása,
    • a Szövetség eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése,
    • a Taggyűlések előkészítése,
    • a Szövetség költségvetésének a kidolgozása,
    • a szakmai bizottságok létrehozása és azok működtetése,
    • további, a Szövetség eredményességéhez szükséges bizottság(ok) létrehozása és működtetése.

6.3 SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

A Számvizsgáló Bizottság három főből áll:

    • Elnökből és
    • 2 tagból.

A Számvizsgáló Bizottság tagjait a Taggyűlés választja meg öt évre. Újraválasztásuk nincs korlátozva.
A megválasztott tagok – megválasztásukat követően – elnököt választanak maguk közül.
A Számvizsgáló Bizottság feladata:

    • a Szövetség pénzügyi és gazdasági tevékenysége jogszabályok szerinti végzésének vizsgálata, ellenőrzése,
    • a gazdasági és pénzügyi rendelkezések betartásának ellenőrzése.

A Számvizsgáló Bizottság tevékenységéért a Taggyűlésnek felelős, annak tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A Számvizsgáló Bizottságnak nem lehet tagja az, aki

    • a Szövetség Elnökségének is tagja,
    • a Szövetség alkalmazásában áll, vagy
    • a Szövetségben gazdasági tevékenységet lát el.

A Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztásakor különös figyelmet kell fordítani más összeférhetetlenségi helyzetek kiküszöbölésére is (pl.: a Számvizsgáló Bizottságnak nem lehet tagja az Elnökség tagjának a közeli hozzátartozója, stb.).
A Számvizsgáló Bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a Szövetség Elnökségét, a Taggyűlést (rendkívüli Taggyűlés összehívását kezdeményezheti) és - szükség esetén - a felügyeleti szervet.


6.4. SZAKMAI ETIKAI BIZOTTSÁG

A Szakmai Etikai Bizottság három főből áll:

    • Elnökből és
    • 2 tagból.

A Szakmai Etikai Bizottság tagjait a Taggyűlés választja meg öt évre. Újraválasztásuk nincs korlátozva.
A megválasztott tagok – megválasztásukat követően – elnököt választanak maguk közül.
A Szakmai Etikai Bizottság feladata:

    • A közvetlenül hozzá vagy a Szövetség Elnökségéhez írásban beérkezett panaszok kivizsgálása.
    • A Szakmai Etikai Kódexben lefektetett normákat megsértő személy/jogi személy MAROVISZ-ból való kizárásának kezdeményezése.

A Szakmai Etikai Bizottság tevékenységéért a Taggyűlésnek felelős, annak tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A Szakmai Etikai Bizottságnak nem lehet tagja az, aki

    • a Szövetség Elnökségének is tagja,
    • a Szövetség alkalmazásában áll, vagy
    • a Szövetségben gazdasági tevékenységet lát el.

A Szakmai Etikai Bizottság tagjainak megválasztásakor különös figyelmet kell fordítani más összeférhetetlenségi helyzetek kiküszöbölésére is (pl.: a Szakmai Etikai Bizottságnak nem lehet tagja az Elnökség tagjának a közeli hozzátartozója, stb.)
A Szakmai Etikai Bizottság a hozzá beérkező panaszokról, észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a Szövetség Elnökségét, a Taggyűlést (rendkívüli Taggyűlés összehívását kezdeményezheti. )

6.5. SZAKMAI BIZOTTSÁGOK

Az Elnökség meghatározott feladatok ellátására eseti vagy állandó jelleggel további bizottságokat hozhat létre.

7. A SZÖVETSÉG JOGKÉPESSÉGE

A Szövetség jogi személy, amelyet hatóságok és minden más szervezet, illetőleg természetes személyek irányában a Szövetség elnöke képvisel. Az Elnök a képviseletet - esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve - átruházhatja a Szövetség más tagjára.

8. A SZÖVETSÉG ANYAGI FORRÁSAI ÉS GAZDÁLKODÁSA

8.1. A SZÖVETSÉG BEVÉTELEI

    • A tagok által fizetett tagdíj
    • A tagdíj mindenkori éves összegét az adott tárgyévben ülésező első Taggyűlés állapítja meg.
    • Személyek, jogi személyek, esetleg állami szervek, alapítványok, más Szövetségek anyagi támogatása a Szövetség részére.
    • Rendezvényekből eredő bevételek.
    • Elsődlegesen a tagok részére végzett szolgáltatási tevékenység (mint például jártassági vizsgálatok szervezése, személytanúsítási tevékenység, Anyagvizsgálók Lapjának kiadása, szakmai konferenciák, bemutatók, tanfolyamok szervezése, írott szakanyagok kiadása) melyből származó bevétel teljes összegét az alapcélok megvalósítására fordítják.
    • Vállalkozási tevékenység, amely nyereségének teljes összegét a Szövetség működtetésére és az alapcélok megvalósítására kell fordítani

A szövetség céljai elérése érdekében végzett főtevékenységének TEÁOR’08 száma:
       7112    Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

8.2. A SZÖVETSÉG KIADÁSAI

A Szövetség kiadásai:

    • alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
    • gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
    • működési költségek (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint az értékcsökkenési leírás,
    • az előzőkbe nem sorolható egyéb költségek.

A Szövetség kiadásait az éves költségvetés alapján kell megtervezni, amelyet a Taggyűlés hagy jóvá.

        • Vagyoni felelősség.

A Szövetség vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A Szövetség megszűnése esetén, vagyonáról a megszüntető Taggyűlés rendelkezik.
Amennyiben a vagyon felhasználásáról a Taggyűlés nem rendelkezett, továbbá a Szövetség feloszlatással szűnt meg, a Bíróság határozatával azt jóváhagyja, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azzal a megszűnt Szövetség felügyeleti szerve rendelkezik.

9. A SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Szövetség működését, a Szövetség szerveinek és tisztségviselőinek részletesebb feladatait illetve működését érintő, jelen Alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdésekről a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rendelkezni. A Szervezeti és Működési Szabályzat nem állhat ellentétben a Szövetség Alapszabályával.

10. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

A Szövetség megszűnik, ha

  • feloszlatását a Taggyűlés kétharmados többséggel kezdeményezi és a Bíróság ezt határozatával jóváhagyja,
  • a Bíróság a törvényességi felügyeleti szerv intézkedésére a Szövetséget feloszlatja,
  • más Szövetséggel egyesül, s ezt a feloszlatást, illetve az egyesülést a Bíróság határozatával jóváhagyja,
  • a Ptk. 64. § (1) bekezdésében szabályozott más esetekben.

     

11. A SZÖVETSÉG FÜGGETLENSÉGE

A Szövetség tevékenységét független, pártatlan, semleges szervezetként végzi. Eljárásait mindennemű kereskedelmi, pénzügyi és más, döntési ráhatásoktól mentesen végzi, biztosítva, hogy az egyes érdekek összhangban legyenek, anélkül, hogy bármelyik túlsúlyba kerülne a másikkal szemben.
A Szövetség pártoktól független, azoktól támogatást nem kap.
Ezen Alapszabály a Szövetség 2010. március 24-én megtartott Taggyűlésén elfogadott és a Bíróság által jóváhagyott szöveg módosítása, mely módosítást a Szövetség 2012. március 19. napján megtartott taggyűlésén fogadott el.

Budapest, 2012. március 20.

Prof. Dr. Trampus Péter
Elnök

Ellenjegyzem:

                                
Dr. Rónyai Ferenc
ügyvéd 


Záradék
Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az Alapszabály dőlt betűvel jelölt rendelkezéseket tartalmazó pontjainak változása adott okot.

                                 

Dr. Rónyai Ferenc
ügyvéd