szemelytanusitas ped

Életének 73. évében elhunyt Dr. Somogyi György

Cikk létrehozva: 2018. július 05. csütörtök

„… egy jó barát elvesztése mindig megrázó és mindnyájunkra szomorú napokat hoz….” 

Dr. Somogyi György

(1945. augusztus 28.-2018. július 2.)

 

Egy jó barát elvesztése mindig megrázó és mindnyájunkra szomorú napokat hoz. Számomra pedig sokszorosan így köszöntöttek be az elmúlt hónapok, hiszen sokak közvetlen elérhetősége átcsapott az emlékek terébe. Így vesztettem el Gillemot Lászlót (akinek utolsó e-mail üzenetét máig is őrzőm), Horst Blumenauert (akihez szervesen kötődik szakmai életem indulása, kifejlődése, nemzetközi szereplésen kezdeti suta lépései és személyes barátságunk) az elmúlt két hónapban. Ha az időintervallumot kicsit is bővítem, akkor a felsorolandó nevek száma drasztikusan bővül. Tavaly Egerben a jubileumi RAKK rendezvényen még laudációt mondhattam a hatodikként kitüntetett MAROVISZ Díjas szakmai tevékenységéről. Együtt ünnepeltünk öt korábban kitüntetettel (Rittinger János 2013. november 29.-én hagyott magunkra minket, vagy ahogyan ő fogalmazott Aranydiplomája átvételekor „előre sietett”), és mára már csupán hárman foghatják meg egymás kezét az elismerésben részesítettek. Most pedig egy újabb baráttól kell búcsúznom mind a MAROVISZ, mind pedig jómagam nevében.

Somogyi Györgyhöz kötődő ismeretségem kezdete a régmúlt homályába süllyedt. Talán az „Országos Törésmechanikai Szemináriumok” kezdete? Lehet, de ez több mint 35 év (!) és azóta olyannyira folyamatos, amibe belefér, a „szurka - piszka” is!

A vérzivataros időkben 1945. augusztus 28-án Soroksáron született Somogyi György, szerényen élő, de ambiciózus család egyke gyermekeként látta meg a világot. Korai fiatalkorában erősen vonzódott mind a repülőmodellezéshez mind pedig a fotózáshoz.  Középiskolai tanulmányának első állomásaként 1963-ban érettségizett a Pesterzsébeti Kossuth Lajos Fiú Reálgimnáziumban. Ezt követően helyezkedett el a Pestvidéki Gépgyárban, ahol egy előkészítő képzés után a MIG 21-es harci repülők időszakos javításában vett részt.

A cég elvárása szerint a belépéskor elkezdte második középiskolai tanulmányait az Eötvös Lóránd Gépipari Technikum Légiközlekedés gépészeti szakán. A technikusi érettségi vizsgát 1966-ban tette le. Mindkét középiskolai tanulmányát jeles eredménnyel fejezte be.

Időközben, 1965-ben részt vett egy, szándékai szerint próbafelvételin a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mivel a felvételije sikeres volt, a technikum utolsó évét és az egyetem első évét párhuzamosan végezte.

1967-ben munkahelyet változtatott és a Csepeli Acélmű Kutatási osztályán helyezkedett el. Itt kezdődött el a kapcsolata az anyagvizsgálattal és az anyagszerkezet megismerésével, alapvetően az acélok területén. Kutatóként elsősorban a mechanikai és metallográfiai anyagvizsgálatok ismeretét és elvégzésének technikáját tanulta meg. Itt kötelezte el magát az anyagszerkezet és anyagvizsgálat – talán úgy is mondható, hogy - tudománya mellett.

A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán folytatott tanulmányait 1971-ben fejezte be Gépgyártástechnológia szakon, Finommechanika-optika ágazaton, jeles eredménnyel. Diplomamunkája az acélok melegalakíthatóságának vizsgálata melegcsavarással volt.

1972-ben kinevezték a Csepeli Acélmű Minőség Ellenőrzési Osztály vezetőjének, amely beosztást 12 évig töltötte be. Ebben az időszakban kiteljesedett az anyagvizsgálatok iránti elkötelezettsége. Az osztály anyagvizsgálati részlegét a közel a nulláról meghatározó méretűre fejlesztették mintegy 60 fő alkalmazásával. Létrehozták többek között az acélgyártáshoz kapcsolódó spektrométeres laboratóriumot, a MAN programhoz kapcsolódó alapanyag gyártás minőségbiztosításához a metallográfiai és roncsolásmentes laboratóriumokat. Kiemelhető a süllyesztékben kovácsolt autóalkatrészek anyagminőségének és hőkezeltségi állapotának örvényáramos módszerrel történő ellenőrzés bevezetése. Itt újból meg kell szakítanom a „hivatalos” hangnemet és újból személyhez kötött megjegyzést kell tennem. A MAROVISZ jelenlegi elnökének, Trampus Péter professziónak diplomatervét hathatósan segítette konzulensként.A Csepeli Acélmű és Csepeli Csőgyár 1981. évi összevonása után a szavatolt minőségű, gáztömör, hosszvarratos csövek gyártásának kifejlesztésénél kiemelkedő eredmény volt a gyártási folyamatba épített örvényáramos automata vizsgálórendszer üzembe helyezése.

1984-ben ismét munkahelyet váltott és átment a Csepel Művek megszűnése kapcsán létrejövő Anyagvizsgáló és Gépipari Minőségellenőrző Intézetbe, (a privatizálás után Zrt. mai nevén AGMI) ahol műszaki igazgató volt.

Az 1980-1982 években, a BME Gépészmérnöki Karán megszervezett Anyagvizsgáló Szakmérnöki képzés sikeres elvégzése eredményeként 1982-ben kapta meg Kitüntetéses Anyagvizsgáló Szakmérnök másoddiplomát, majd az ezt közvetlenül követő doktori cselekménye eredményeként szerezte meg Műszaki Doktori oklevelet 1987-ben, a mechanikai anyagvizsgálat szaktudományból. Dolgozatának témája a melegalakító szerszámacélok termikus kifáradásának vizsgálata volt. A rendszerváltás és az ipari struktúra átalakulásának hatására az AGMI tevékenységi területe is alapvetően átalakult. A hangsúly a volt CSM vállalatokról az energiaipar vállalatai felé tolódott. Ekkor váltak szorosabbá a kapcsolatai a Paksi Atomerőművel, a MOL-lal, a Mátrai Erőművel, a Dunamenti Erőművel és más nagy, meghatározó vállalatokkal.

Az AGMI-ban eltöltött idő alatt 1989-től, részben akkreditáltként, részben akkreditáló mérnökként, auditorként szerezett tapasztalatokat szakértői megbízások végrehajtása kapcsán különböző, az akkreditálásokban meghatározó szerepeket betöltő szervezetekkel, pl. NAT, NAMAS/UKAS, MFGM (kijelölés). Az AGMI-ban végzett közel 20 éves munkája 2001-ben fejeződött be. Ettől kezdve a Négy S Bt-ben folytatja tevékenységét.

Kiemelhető tevékenysége volt, hogy a már korábban megszerzett információk felhasználásával 2001-ben, a Paksi Atomerőmű Zrt. megbízásából irányította a roncsolásmentes vizsgálatok minősítési rendszerének kidolgozását és beindítását. A szervezés keretében kialakításra kerültek a Vizsgálat Minősítő Testület (VMT), ENIQ (European Network for Inspection and Qualification) előírásainak megfelelő eljárási utasításai (jelenleg 16 darab) és lebonyolításra is került 30 minősítés. A minősítések számos általánosan alkalmazható tanulságot is eredményeztek.

A nemzetközi tapasztalatok cseréjének biztosítására, kezdeményezésére 2004-ben megalakult a QBRC (Qualification Bodies Regional Club) amelynek a cseh, a magyar és a szlovák minősítő testületek lettek a tagjai. A klub ma is aktívan működik, legutóbbi ülése 2016. szeptemberben volt Visegrádon. A VMT rendszeresen képviseli magát a nemzetközi szakmai fórumokon, elsősorban az ENIQ szakbizottságainak munkájában.

Hasonlóan kiemelhető az AGY (Anyagvizsgálat a Gyakorlatban) Szakmai Szemináriumok létrehozása és az első 6 szeminárium megszervezése. A rendezvényeket Fodor Olivér és Harnisch József anyagvizsgáló szakmérnök társaival együttműködve szervezte meg az AVI-SZAK nevében. Az első AGY Szeminárium 2002-ben volt Győrben. Ezt követően kétévente, a RAKK váltóévében került megrendezésre nagy sikerrel.

A MAROVISZ-nak nem sokkal megalakulása után lett tagja. 1999-2001 között a Szakmai Etikai Bizottságnak vezetője volt. 2005 óta a MAROVISZ vezetőségnek/elnökségnek tagja. A vezetőségben kifejtett tevékenységéből joggal kiemelhetők következők:

  • 2008-ban kidolgozta a MAROVISZ Gazdaság Fejlesztési Programjára vonatkozó javaslatát, amely elfogadásra és bevezetésre került,
  • 2008-ban kezdeményezte, majd jóváhagyás után irányította a körvizsgálatok/jártassági vizsgálatok beindítását. Létrehozták a nemzetközi normáknak is megfelelő szabályzatot és 2009-ben elindították az első körvizsgálatot. A rendszer azóta is sikeresen működik és árbevételt biztosít a Szövetségnek.
  • 2009-2010 között megszervezte egy személyzet minősítési pilot projektet az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-ben, amelynek keretén belül honosításra került a Swedish Qualification Centre (SQC) személyzet minősítési rendszere és lefolytatásra került egy minősítő eljárás, amelynek eredményeként 4 fő szerzett minősítést. A projekt jelentős árbevételt biztosított a Szövetségnek.
  • Javaslatára és irányításával, 2008-ban kialakításra került a roncsolásmentes anyagvizsgálatok ajánlati alapár rendszere.

MAROVISZ Díjra egyik ajánlója a következő mondatokat írta: „Elévülhetetlen érdeme volt a ….. módszer magyarországi bevezetésében, megismertetésében, elterjesztésében, a műszerfejlesztésben, az alkalmazások kidolgozásában, szakemberek kinevelésében. Nyugdíjba vonulásáig, legalább huszonöt éven át vezérszerepet játszott……”

Ez a szakmai „vezérszerep” csak egy megbízható családi háttérre alapozva lehetett eredményes és sikeres, amit felesége, Anikó biztosított számára az 1971-ben kötött házassága óta. Két lányuk, Anikó és Erika pedig négy unokával tette teljessé családi boldogságát.

Az alapvető természeti törvények egyik mozzanata (a születés, a lét és az elmúlás) sem volt megkerülhető Somogyi György barátom számára sem. Így a születés és a lét után bekövetkezett a harmadik is, az elmúlás. Ezen mindnyájan megdöbbenünk, elszomorodunk, közös eseményeink, történéseink zuhatagként tódulnak fejünkbe, majd lassan-lassan emlékekké szelídülnek. Sokadmagammal így vagyok ezzel én is.

Kedves Gyuri! Búcsúzok Tőled, mind szakembertől, mind jó baráttól szakmai közösségünk és a magam nevében.

Nyugodj Békében!

Tóth László

banner1 banner2 banner3